Önéletrajz és összefoglaló ügyfeleknek

Ügyfeleink kérték tőlem:

Önéletrajz


1972. 02. 02.-án születtem Mezőtúron, édesanyám. Kovács Emília, édesapám: Nagy Imre, négy gyermekem van: Imre, Emília, Veronika és Péter. A Nagy Család 4. tagjaként láttam meg a napvilágot és egészen 36 éves koromig Túrkevén éltem. Túrkeve a napfény és a madarak városa. Nevét a Túr folyó és a Keve vezér nevéből kapta. A város mezőgazdasági jellegű és itt alakult meg az első termelőszövetkezet is. Az anyai nagyszüleim törzs gyökeres túrkevei lakosok voltak és paraszt emberek. Nagyapám béresként nagyanyám szolgálóként dolgozott, 3 gyermeket neveltek föl. Az apai nagyszüleimről nem sokat tudok, mert az én születésem után nem sokkal meghaltak. Nagyapám L. Nagy Lehel a termelőszövetkezet alakításakor a felügyelő-bizottságban volt tag. Nagyanyám mosónőként és nevelőszülőként tevékenykedet. Édesanyám sokáig a helyi óvodában konyhás és takarítónő volt majd az Áfésznál folytatta ezt tovább, nyugdíjba az Elegant Május 1 Ruhagyárból ment. Édesapám a hajdani gépállomáson volt traktoros, kosárfonó és a Városi Tanácsnál sofőr. Édesapám hosszú betegség után 1989-ben halt meg. A testvéreim: Imre, ő kőműves volt, családja nem volt és 2002-ben meghalt, László a Vegyesipari Szövetkezetben ( KTSZ-ben) dolgozott egészen a privatizációig, mint rakodó ő is meghalt 2004-ben., István kőművesként dolgozott, számtalan épület hordozza a keze nyomát és a Resistan együttes gitárosa volt, Ő 2011 tavaszán halt meg. Istvánnak egy családja van az Anita, akit gyermekemként szeretek.

Általános iskolába, helyben jártam és titkon mindig orvosnak készültem. A továbbtanulás helyett a családalapítást választottam, ugyanis mindig jobb családra vágytam, mint a mienk. Édesanyámmal sosem volt jó a kapcsolatunk, mert én lázadó voltam és óriási szeretet hiánnyal rendelkeztem. Ezt a szeretetet csak a saját családomban kaptam meg a gyermekeimtől, ezért nekem Ők a legfontosabbak. Háromszor voltam férjnél és egyszer „megözvegyültem”. Sokat elmondom, hogy mellettem a férfiak vagy megszöknek vagy, kihalnak, ugyanis ezt a természetet nehezen bírják. Igyekszem következetes lenni, és nem akarok senkit megváltoztatni, elfogadom olyannak amilyen, de vannak elvárásaim nem csak másokkal szemben, hanem magammal szemben is.

Több mint 10 évig dolgoztam mezőgazdaságban és bevallom jót tett. A mezőgazdaság megtanítja az embert küzdeni és kitartani. A férjem és a családja profi gazdálkodók és nagyon sokat tanultam tőlük. Mindig kicsordul a szememből a könny, ha a malomzugosi kis tanyára gondolok, ahol Simon mama várt bennünket vasárnap délután a darázsfészekkel. A gyerekeim közül Imi és Mici, azok akiket a tanya a mezőgazdaság megfertőzött, és tudom, hogy az életben valahol majd lesz a számukra is kapcsolódási pont. Veronika lázadó, de Ő pont olyan makacs, mint én, tehát az életét saját magának kell kialakítania. Péter (Petya) ő egy igazi kis vezér az ő jelleme még most van kialakulóban.

Édesanyám ebben az évben töltötte a 81 életévét, Ő vigyáz a Petyára ovi után, míg hazaérek.
Most Tiszaföldváron élünk és a költözésnek egyetlen oka van a harmadik házasság, ami addig tartott, míg eljöttünk Túrkevéről eladtuk az édesanyámmal a közös ingatlanunkat, hogy felújíthassuk a földvári házat és az már közös tulajdon lett a volt férjemmel. Minden házasságban építettünk egy házat és minden válás után 5 évre újra rendben volt körülöttem az élet. Ezt azért írom le, hogy ne féljenek a válástól, ha nem megy a házasság, mert a vagyon nem tarthat össze senkit. Mindenkinek joga van a jobb élethez és a boldogsághoz.

A boldogsághoz nem kell pénz, nem kell palota, nem kell luxusautó, csak megértés, kölcsönös tisztelet és szeretet szükséges.

Ezt akkor értettem meg, amikor elveszítettem a páromat és egyik napról a másikra lett üres körülöttem minden.

A mezőgazdasági évek után jött az üzletkötői munka, ugyanis a privatizáció teljesen tönkretette a termelést. Voltam termékértékesítő és szolgáltatatás közvetítő, voltam ügynök és oktató is. Több területen dolgoztam, de mindig csak addig voltam ott, míg volt számomra kihívás. 2006-tól vagyok a hitelezésben és meg kell mondanom nagyon szomorú vagyok, hogy ekkora káosz van a hitelezőknél. Dolgoztam egy évig a Forex-n, mint kereskedő és befektetési arany közvetítésével is foglalkoztam.

A jelen a VÁR HOLDING KFT. a társaságot, azért alapítottam, mert megelégeltem, hogy az emberek felelőtlenül vesznek föl hitelt , a hitelezők kontrol nélkül hiteleznek és az állam pedig szemet huny a folyamat fölött.

A pénzügyi kultúra tanítása a rendszerváltással be is fejeződött a rendszerváltás után a szabadáras kereskedelem ( az árhivatal hiánya) farkas törvényeket állított föl, melyből szép lassan kihal a középosztály. A középosztály alkotja azt az értelmiségi kört ahonnan a feltalálók és a gondolkozni tudó emberek, kerülnek ki, a szegények csak a szolgálói munkára lesznek alkalmasak és a nagyon gazdagok az irányításban, kapnak szerepet, Ők, akik pénzért mindent megvesznek. A tudás népe a magyar és nagyon fontos lenne, hogy e szerint éljünk. A jelenlegi világot mi magunk teremtettük és mi hozhatjuk helyre is. A történelemben számtalan olyan esemény volt, amiben az emberek összefogtak és együtt teremtettek egy új világot. Most is erre van szükség. A jelenlegi kormánynak is vannak hibái, de nekünk állampolgároknak nem a megosztottságra kell törekedni, hanem az egységre. A kormányt segíteni kell és mindenki, ha egy búzaszemnyit tesz hozzá, akkor 10.000.000 búzaszem az már tonnákat jelent. A VÁR HOLDING KFT 9 hónap alatt megállapította, hogy a hitelezői körben nem tartják be a Ptk-t és ennél fogva nem is ismerik el a szerződő felek egyenjogúságát. Számtalan § védi a jóhiszemű adóst, és mégsem veszik tudomásul. A hitelesek kilátástalan helyzete a betétesekre is kihat, ugyanis egyenesen haladunk az összeomlás felé, ami nem fogja megvédeni a betéteket sem. Naponta kapunk olyan tartalmú leveleket, melyben azt közlik, hogy a PSZÁF felfüggesztése miatt nem tárgyalnak velünk, holott csak a józan paraszt ész elvével kellene elolvasni a határozatot, és mindenkinek világossá válna, hogy nem vagyunk alkuszok. Nem lehet olyan dolgot felfüggeszteni, ami nincs is.


Ígértem egy összefoglalót:


A hitelszerződések megkötésének folyamatában az alábbi hiányosságok vannak: Egyéni kockázatelemzés- az egyéni kockázat elemzés része a környezettanulmány és a környezettanulmány része a személyes kapcsolattartás. A hitelszerződések nem lehetnek sablonok, ugyanis mindenkinek más a körülménye ( fizetése, egzisztenciája, igénye ) és ennél fogva más a kockázat is a hitel-visszafizetésre. A deviza alapú hitelek nem lehetnek hosszabbak, mint 5 év és éves egy alkalommal szabad csak árfolyam kockázatra elszámolni az árfolyamat kockázatból származó veszteséget. Az árfolyam ingadozása pénzügyi manipuláció, ami nincs árutermeléshez kötve, ezért az egyensúly miatt nem szabad befolyásolni havonta az árfolyamváltozást. A havi elszámolás kimerítheti az uzsora fogalmát, amit a törvény büntet. A §-ok egyértelműen kimondják, hogy a szerződő feleknek kötelező együttműködni és a hitelezők rosszul értelmezik, amikor azt mondják, hogy a hitelesnek köteles elfogadni az általuk felajánlott lehetőséget. Ez nem így van. Nem kell pert indítani, ha rajtam kívül álló ok miatt áll be a szerződésben a változás, ilyen a gazdasági válság is, ekkor kötelező a hitelezőnek és az adósnak leülni és a körülményekhez igazítani a szerződést. A VÁR HOLDING KFT-re nincs szüksége az embereknek, ha maga a rendszer tisztességesen működik, ugyanis ezt alapból közvetíteni kellene az adósok felé. Az emberek egyet tudnak tenni ebben a helyzetben, ha a megváltozott életkörülményüket hitelérdemlően igazolják, őszinte tisztességes környezettanulmányt készítenek és maguk is kiállnak magukért és megfelelően képviselik saját ügyüket. Ha ezt tömegesen teszik, akkor olyan hatása lesz, ami belátatja a hitelezőkkel a merevséget, és kénytelenek lesznek változtatni.

Az állam felé nyújtott segítség a gazdaság beindítására: Mindenkinek föl kell venni a nemzetközi ismeretségben a kapcsolatokat és közösen a kormányt segítve kártérítési pert, kell indítani a Svájci állam ellen, ugyanis a jogalapnélküli gazdagodás megállja a helyét. Ez durván számolva közel 500 millió EURÓT tesz ki. Ezt csak közösen adhatjuk be és közösen oldhatjuk meg! Az államnak korlátozni kell a külföldi áruk behozatalát csak annyi, jöhet be mint amennyi ki! Pár év alatt, ha olyan emberek állnak a vezetésben akik, voltak már a saját életükben is padlón és tisztességesesek, becsületesek és őszinték, akkor ez az ország 5 éven belül talpra áll. Mindenkinek egy irányba kell nézni, és el kell felejteni a megosztottságot csak egy kérdés számít: Akarunk túl élni vagy nem?

Én a VÁR HOLDING KFT nél tapasztaltam az elmúlt hónapokban hogy az emberek elfelejtettek termelni, csak a jár fogalmát, ismerik. Az igaz, hogy ami jár, az jár, de a folytatásban az is benne van, hogy csak annyi amennyit az asztalra tettünk.

Veszélyben van a mi hazánk!

Tisztelettel: Nagy Emília